A brand-nacionalizmus, ami segíti a kínai márkák terjeszkedését

A kuocsao (guochao – 国潮, jelentése: „nemzeti hullám”) felerősítette a brand-nacionalizmust, egy viszonylag új fogyasztói trendet Kínában, amely során főleg a fiatalabb generációk egyre erősebb preferenciát mutatnak a hazai márkák iránt. Mindez a nemzeti büszkeség és a kulturális örökség felértékelődésével jár együtt, új piaci dinamikát hozva létre. A vállalatok pedig erre reagálva kínai szimbólumokat, hagyományos motívumokat és esztétikai megoldásokat építenek be a termékeikbe, hogy ezzel még inkább megszólítsák a lokálpatrióta fogyasztókat.  

A márkák sikeréhez hozzátartozik a kulturális elemek integrálása, a digitális marketing (pl. influenszerek, live streaming, WeChat/TikTok jelenlét), valamint a valóban versenyképes minőség és ár kombinációja. Ezáltal a kínai vállalatok nemcsak felzárkóztak a nyugati riválisaik mögé, hanem sok területen le is hagyták őket a kínai piacon. 

A versenyterületek 

A szépségiparban a „C-beauty” márkák, azaz a kínai kozmetikai cégek is egyre versenyképesebbek, és az elmúlt öt évben a kínai kozmetikumok exportja éves szinten átlagosan több mint 8,3 százalékkal, az értéke pedig tavaly 8,38 milliárd dollárra emelkedett, bár ebbe beletartoznak azok a külföldi cégek is, amik Kínában exportra gyártanak. A hazai márkák, mint a Perfect Diary vagy a Proya piaci részesedést vonnak el az olyan nyugati nagyvállalatoktól, mint a L’Oréal vagy az Estée Lauder nyugati nagyvállalatoktól. A szektor az e-kereskedelemnek és a közösségimédia-marketingnek köszönhetően gyors innovációra képes, megelőzve sok nyugati versenytársát a helyi igények kiszolgálásában, ennek eredményeképp 2021 óta a szegmens növekedés szinte teljes egészében a hazai cégektől származik. 

A kávé- és teapiacon a technológiavezérelt, csak mobilappos rendelési lehetőséget kínáló Luckin Coffee a helyi ízléshez igazított termékeivel 2022-re az üzletszámot tekintve megelőzte a Starbucksot, és tavaly év végére már háromszor több kávézója volt Kínában, mint seattlei versenytársának. Tavaly 4,7 milliárd dolláros bevételt ért el, szemben a Starbucks 3,16 milliárdos kínai forgalmával, ennek következtében az utóbbi részesedése a kínai piacon a 2019-es 34 százalékról 2024-re 14-re zuhant, pedig egy év alatt több száz új üzletet nyitott. Ennek ellenére egyes elemzők azt sem tartják kizártnak, hogy a Starbucks néhány éven belül teljesen kiszorul a kínai piacról. Ugyanez a trend látható a teázóknál is. A 2017-ben alapított Chagee 2019-ben nyitotta első tengerentúli üzletét (Malajziában), majd 2024 végére világszerte már 6440 teaházra bővült a hálózata, az árbevétele pedig elérte a 12,41 milliárd jüant (~1,7 milliárd dollárt). A cég az idén már a Nasdaqon is megjelent, és bejelentette, hogy az év végéig további 1000–1500 üzletet tervez nyitni világszerte a lassuló hazai piac ellensúlyozására. 

A bubble tea is kínai és tajvani márkákon keresztül terjedt el világszerte. A fent említett Chagee az idén Los Angelesben és New Yorkban is nyitott üzletet, ezzel párhuzamosan Szingapúrban, Dél-Koreában, Thaiföldön és Spanyolországban is terjeszkedik. Hozzá hasonlóan a Haidilao, egy kínai hotpot étteremlánc, New Yorktól Londonig nyitott éttermeket az elmúlt években. Ezek a példák jól mutatják, hogy a kínai fogyasztási trendek (mint a teázás vagy a hotpot) exportcikké váltak, és a nemzetközi piacon is egyre vonzóbbak.  

A teljes cikk a makronom.eu oldalon olvasható.

Címlapfotó: MTI/EPA/Kim Ludbrook

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.eu oldalon.